Fohász Istenhez

Te teremtettél belőlem sokvirágú rózsafát,

Te tettél engem örökké álmodozóvá.

Sok rózsát kell virágoztatnom,

Hogy szegény földre sok rózsa lehulljon,

Reményt adtál nekem, hogy a szél

Pusztítóan, fagyosan ne fújjon.

Ha sokvirágú rózsafává teremtettél,

Ezüstkacajt látni tőlem miért nem szeretnél?

Csodás énekes pacsirtának adnék hont,

Mégis csak szürke verébnek nyújthatok hajlékot.

Ígérem Istenem, esküszöm neked,

Ha fészkem lakójává a pacsirtát teszed,

Örökké szállanak majd a rózsavirágok!

Ígérem Istenem, esküszöm neked,

Újjá öntözöm ezt a hervadó Világot!

Ígérem Istenem, esküszöm neked,

Bármily úton, mit elém társz,

Magam átverekedem.

Ígérem Istenem, esküszöm neked,

Kérlek, kérlek, csak Őt…

Könyörgöm, csak egy esélyt adj nekem!